Az Arad-hegyaljai, közismertebb nevén a Ménesi borvidék, egy viszonylag keskeny sávban Erdélyben, Aradtól 20 km-re keletre helyezkedik el. Ménes kiváló földrajzi fekvése, időjárása, talajadottságai, a Marosnak köszönhető mikroklímája a vörösboroknak kedvez.
Az Arad-hegyaljai borvidék, vagy másik nevén Ménes-magyarádi borvidék egyike a Kárpát-medence legrégebbi borvidékeinek, mely már I. István király idejében említve volt a csanádi püspökség egyik oklevelében. A borvidék 2 nagy alapegységből áll: Ménes-hegyalja és Magyarádi-hegyalja területét foglalja magába
A történelmi borvidék alapjait állítólag még a római korban fektette le Probus római császár. A nagy múltú bortermő táj borait közvetlenül a tokaji borok után, az erdélyi részek közül elsőnek említik a történelmi feljegyzések. A szőlőhegy látványát a kibukkanó sziklatömbök teszik emlékezetessé és különlegessé.
A borvidék borainak egyértelműen a vörös aszú szerzett hírnevet, mely magas cukortartalmával tűnt ki (kb. 125 g/liter), már az 1862-es londoni nemzetközi borversenyen is egy 1811-es ménesi vörösbor nyerte a nagydíjat.
Földrajzi elhelyezkedése
A borvidék egy megközelítőleg 50 km hosszúságú sávot alkot a Maros és a Fehér-Körös folyók között, a Zarándi- hegység nyugati oldalán.
Az Arad-hegyaljai borvidék területe
2564 Ha
Történelme
Alapjait állítólag Probulus római császár fektette le a római korban, de az biztos, hogy már I. István király idejében említve volt a csanádi püspökség egyik oklevelében.
Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben c. sorozat kötete a következő módon jellemzett:
„A vörös bort adó vidékek között első helyen áll Ménes és Arad vidéke, hol némely években a kiválóan agyagos talajban a kadarka annyira túlérik, hogy vörös aszúbor is készíthető belőle. Egyébként is a ménesi vörösbor, még ha nem édes is, mindig első vörös bora Magyarországnak úgy alkotórészeinek kellemes harmóniája, mint szép sötét színe és kellemes zamatja miatt.”
Kedvező fekvése, talajadottságai, valamint a hegyoldalain termett borkülönlegességek miatt méltán sorolhatjuk a Kárpát-medence legkiválóbb szőlővidékei közé. Az írásos források a 11. századtól fogva említik a táj szőlőhegyeit, amelyek a török hódításig jelentős mennyiségű bort adtak. A 17. század végi harcok következtében a szőlők csaknem kipusztultak, az uradalmi promontóriumok fejlődése csak az 1820-as évektől indult meg. A borvidék északi részén, Magyarád környékén a fehér, Ménes térségében viszont a vörös borok számítottak meghatározónak. A kadarka kedvező években töppedő bogyóiból szűrték a ménesi aszút, ami különlegességnek számított országszerte. A több évszázados pincéken kívül a borvidék jellegzetes építményei közé tartoztak a kolnák, amelyek a szőlőfeldolgozás és a bortárolás mellett állandó kintlakásra is alkalmasak voltak. A borkereskedelem központja Arad városa volt, amelyet a 20. század elejétől villamosvonal kötötte össze a szőlőhegyekkel.
A borvidék szőlőfajtái
- Fekete leányka
- Cabernet Sauvignon
- Pinot Noir
- Merlot
- Kadarka
- Olaszrizling
- Nagyburgundi