Az egri borok közül magasan kiemelkedik az Egri Bikavér. A legenda szerint a török időkben az egri várat védő katonák ettől az italtól kaptak újra erőre, és verték vissza az oszmán túlerőt. A valóságban a 19. század második felében esik először szó az Egri Bikavérről.
Földrajzi elhelyezkedés
A borvidék a Bükk-hegység délnyugati lábánál helyezkedik el.
Az Egri borvidék területe
22000 Ha (ebből 18000 Ha I. osztályú). A szőlővel betelepített terület kb. 5500 Ha.
A borvidék területei két körzetre oszlanak
- Az Egri körzetben: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya
- A Debrői körzetben: Aldebrő, Feldebrő, Kompolt, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét
Területi adottságok
A borvidékre jellemző, hogy a tavasz viszonylag későn jön el, és a tenyészidő elég rövid. Éghajlata hűvös, viszont szőlőtermesztéshez kiváló mikroklímával rendelkezik. A csapadék kevés, és rossz eloszlású. Talaja mészkő, dolomit, riolittufa, melyek remekül megfelelnek a szőlőműveléshez.
A borvidék történelme
Eger a XI. században már komoly jelentőséggel bíró település lehetett, mivel Szent István király Egerben alapítatta első püspökségek egyikét. A püspökségre érkező külföldi szerzetesek folyamatosan hozták magukkal a hazájukban termesztett szőlőfajtákat.
A tatárjárás megtizedelte a lakosságot, majd IV. Béla vallonokat telepített be a vidékre, akik hozták magukkal a saját szőlőkultúrájukat.
A középkör elején Egerben működött az ország egyik legnagyobb püspöksége, aminek köszönhetően az egyház az itteni borokból is fedezte a borszükségletét, és kezdeményezte, segítette a szőlőtermesztést és a borkészítést.
A rácok megtelepedése a vidéken újabb fejlődést hozott, hiszen ők hozták magukkal a héjon erjesztés technológiáját, és a kadarka szőlőfajtát is. 1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, ami az ültetvények nagy részét elpusztította. Az újratelepítések során új fajták is bekerültek a borvidékre, majd uralkodóvá vált a fehérbor termelés a vidéken.
A borvidék szőlőfajtái
Forrás: vinopedia.hu