24.5 C
Budapest
szerda, május 29
spot_img

Szekszárdi borvidék

Az 1925 hektáron elterülő Szekszárdi borvidék Magyarország egyik legősibb bortermelő területe, ahol a szőlőművelés hagyományai a római korig nyúlnak vissza.

 

Földrajzi elhelyezkedés

A Tolnai Sárköztől nyugatra húzódik észak-déli irányban a Szekszárdi-dombság, melynek keleti oldalán találhatók azok a dűlők, amelyek oly híressé tették az itteni bort.

A Szekszárdi borvidék területe

6000 Ha )ebből 3800 Ha I. osztályú). A szőlővel betelepített terület kb. 2300 Ha.

A borvidék települései

Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba

- Hirdetés -

Területi adottságok

Éghajlata mérsékelten kontinentális, ritkán vannak tavaszi és őszi fagyok, viszont helyenként aszályos időszakokkal kell számolni. Az egyik leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. A szőlőhegyek fő tömegét agyag és homokkő adja, helyenként akár 30 méter vastagságú lösztakaróval.

A borvidék történelme

A római korban Szekszárd helyén lévő római települést Alisca-nak hívták. Ezt egy márvány szarkofág bizonyítja, amin mitológiai jelenetek és egy szőlőtőke is látható. A római kor után az első biztos támpont az esztergomi káptalan által kiadott I. Béla alapító oklevelét tartalmazó átirat, amely felsorolja az 1061-es adományokat, ami szerint az egyházi birtokon magas fokú szőlőtermesztés folyt.

A török hódoltság idején a fehér bor mellett meghonosították a vöröset is. A borvidék híres kadarkáját a törökök elől menekülő rácok hozták erre a vidékre. A török Üszküdarból eredeztethető kadarka nagy hírnévre tett szert és a szekszárdi borvidék jellegzetes fajtaként ismert. A törökök kivonulásával a lakosság fő jövedelemforrása a szőlőtermesztésből származik már, és a fejlődés töretlen volt az 1770-es évek végéig. A Habsburg Birodalom idején Szekszárd jó hírneve miatt sokan törekedtek itteni szőlőterületek megszerzésére.

A 18. század elején a bor után csak tizedet kellett fizetni a kilenced helyett, ez a rendelet pedig vonzotta a német telepeseket, akik több hullámban érkeztek. A század közepére megjelenik a héjon erjesztés, a bor pincében való tárolása, a szőlő karózása és a trágyázás is. A bor egyre jobban meghatározza a térség kereskedelmét.

A Napóleoni háborúknak köszönhetően a bor nagyon keresett árucikké válik, viszont a háborúk befejeztével 1815 után visszaesik a kereslet, de a német nyelvterületen elhíresült Szekszárdi vörösbornak megmarad a piaca. A 19. század második felében pusztító filoxérajárvány nagyon komoly károkat okozott a szekszárdi szőlőállományban.

A borvidék szőlőfajtái

 

Forrás: vinopedia.hu

Kapcsolódó tartalmak

3,128LikeTetszik
2,070KövetőKövetés
- Hirdetés -

Legfrissebb cikkek