Tokaji borvidék

Tokaji borvidék


A Tokaj-Hegyaljai termések a legnagyobb édességet tartalmazzék a világ borvidékei közül, mégis a legnagyobb mennyiséget a száraz tételek adják. A legegyszerűbb száraz borfajta megnevezése az ordinárium, amely utódjai azok a fajtaborok, melyek fajtatisztán kerülnek forgalmazásba, mint a Tokaji Furmint, Tokaji Hárslevelű, Tokaji Sárga Muskotály vagy a Tokaji Zéta.

 

Földrajzi elhelyezkedés

Az Eperjes-Tokaji-hegység vulkanikus eredetű tömbjét délről a Bodrog folyó határolja a Tokajnál olvad egymásba a Tisza és a már említett Bodrog. A hegyek és a folyók által határolt déli lejtők adják a világhírű borokat.

A Tokaji borvidék területe

11149 Ha (ebből 9829 Ha I. osztályú). A szőlővel betelepített terület kb. 5500 Ha.

A borvidék települései

Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu

Területi adottságok

A mikroklíma kialakulását a hegyek és a folyók által alkotott védettség segítette. Jellemző a meleg, napos nyár, a hosszú, száraz ősz. Az aszúsodáshoz elengedhetetlen nemes penész kialakulását az őszi páraképződés segíti, ami a terület szélvédettségének és a folyóknak együttesen köszönhető.

A talajra jellemző, hogy főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalaj alakult ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen művelhető. A tokaji Kopasz-hegy nyúlványain lösz található.

Történelme

A Tokaj ótörök eredetű név, valószínűleg folyómenti erdőt jelent. A Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik. AZ Árpád-házi királyok nagy szőlőművelési kultúrával rendelkező népekkel telepítették be a királyság területére, ekkor még Tokaj-hegyalja nem tűnt ki a többi borvidék közül. A tatárjárás tökéletesen földig rombolta a meglévő szőlőterületeket, amelyek újratelepítése IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, máig több község név is tanúskodik erről, például Olaszliszka, Bodrogolaszi. Valószínűleg ezekben az időkben kerül a borvidékre a furmint, bakator és a gohér szőlőfajta is.

Az 1590-es években már használták az “aszú szőlő” kifejezést Tokaj-hegyalján, azaz már készítettek aszúbort. Az aszúbor előállításának feltétele a késői szüret, ami hagyományosan Simon-Júda napjára esik (október 28.). 1655-ben már az Országgyűlés is foglalkozik az aszúborral, ez is mutatja az aszú gazdasági súlyát, vizsgálják kémiai és egészségügyi szempontokból is. Akkoriban szinte az összes borvidék megpróbálkozott aszúbor készítéssel, de Tokaj kiszorította őket a piacról. Kiemelt vásárlónak számítottak a lengyelek és az oroszok, Péter cár és Katalin cárnő egy különítményt állomásoztattak Tokajban, akik feladata a bor felvásárlása volt.

Tokaj-hegyalja szőlőfajtái

 

 

Forrás: www.vinopedia.hu

 

A következő posztok érdekelhetnek

Bortkostolunk Toplista | TOP 5 BOR
hamarosan...

Harsányi

Ciróka Furmint 2016

hamarosan...

Mészáros

Cabernet Sauvignon 2016

hamarosan...

Kamocsay Prémium

Pinot Gris 2017

hamarosan...

Böjt Gergő

14' Cuvée 2014

hamarosan...

Bardon

Meszes Furmint 2016

Tovább a kategóriás toplistákhoz

Hirdetési felület kiadó

Releváns követők, épülő közösség. 280px*300px illetve 280px*600px hirdetési felület kiadó!

További információért kattintson ide!

Hírlevél feliratkozás

Amennyiben szeretne feliratkozni hírlevelünkre töltse ki az alábbi űrlapot!