A szőlőszürettől a bor kiszállításáig eltelt idő lehet néhány hét az új borok esetén, vagy akár több év is a hosszabb érlelésű boroknál. Ezt követően hosszabb, rövidebb csatornákon keresztül jut el a bor a fogyasztókig.
A legjobb az lenne, ha ez az út minél rövidebb lenne fizikálisan és időben egyaránt. A bort a pincei nyugalom után számtalan behatás éri a szállítással, rakodással vagy az üzletek polcain töltött idő során. Vásárláskor érdemes erre is figyelmet fordítani. Az értékesebb borokat inkább a termelőktől közvetlenül vagy szaküzletben vásároljuk meg.
Védett eredetű borok – a piramis csúcsa
A magyar eredetvédelmi szabályozás alapja sokáig a borvidék volt. Az egyes borvidékekről származó borok készítését általános szabályok határozták meg, míg a helyi jellegzetességeket a borvidék hegyközségi szervezete által elfogadott szabályok alapján határozták meg. A magyar eredetvédelmi szabályozásban 2003-tól jelentős változást hozott az új eredetvédelmi kategória, a védett eredetű bor bevezetése. Borvidékekre vagy borvidékeknél kisebb földrajzi egységre a termelők közössége saját szabályrendszert alkothatott. Amennyiben egy termelő a védett eredetű bor szabályozásának megfelelő bort készített, abban az esetben borának címkéjére felírhatta a védett eredetű bor kifejezést.
A védett eredetű borokra vonatkozó általános követelmény az volt, hogy az a minőségi bor szabályozásánál részletesebben, pontosabban és lehetőleg szigorúbban szabályozza a szőlőtermesztésre, valamint a borkészítésre vonatkozó szabályokat. A védett eredetű bor szabályozásának bevezetésével nagyobb minőségi garanciát jelentő kategória jöhetett létre.
Borvidéki régiók
A védett eredetű borra vonatkozó szigorúbb eredetvédelmi szabályok borvidékre vagy annál kisebb földrajzi területre voltak érvényesek. A nagyobb, több borvidéket is magába foglaló eredetvédelmi egységeket a borvidéki régiók vagy borrégiók teremtették meg. Borrégiót három térség alakított:
- Alföldi borvidékek – Kunsági, Csongrádi, Hajós-bajai – Duna névvel
- Balatoni borvidékek – Balatonfüred-Csopak, Balaton-felvidéki, Badacsonyi, Balatonboglári – a Nagy-Somlói és a Zalai borvidékkel Balaton névvel
- Dunántúli borvidékek – Pécsi, Szekszárdi, Villányi, Tolnai – Pannon névvel
Honnan, milyen
A palackok címkéjén többféle termékmegnevezésével, termékkategóriával is találkozhatunk. A legszélesebb kategóriát a különféle borok, bortípusok – fehér, vörös, rosé, kései szüretelésű bor, stb. – adják. Ezen kívül készíthető még más termékkategória is, mint a pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, gyöngyözőbor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor.
Az eredetvédelemmel rendelkező borok termékleírásaiban az egyes bortípusokra nem mindig találunk egyedi szabályozást, míg a különböző terméktípusok, mint a bor vagy a pezsgő, a termékleírásokban minden esetben külön szabályozással rendelkeznek.
Ehhez kapcsolódó tartalom:
- A bor útja a vásárlóig – 1. rész – címke, bor származása
- A szüret története
- A borok kóstolási sorrendje
- Miért van bemélyedés a borosüvegek alján
forrás: Sztanev Bertalan – Bor kedvelők kézikönyve