A borkészítés gyakorlatilag a szőlőben kezdődik. a bor minősége a szőlőültetvényekben dől el. Már a tavaszi metszés során úgy alakítják ki a szőlőtőkét, hogy az a kívánt minőségű és mennyiségű szőlőt teremje meg. A cikkből megismerhetitek a fehérbor útját a szőlőtől a palackig.
A szüretet követően a szőlőszemeket a kocsánytól rendszerint elválasztják, és a bogyókat összezúzzák. Az összezúzott bogyók összessége adja a cefrét. A szőlő levét és a bogyó héját néhány órára még együtt tartják annak érdekében, hogy a héjban található illat- és aromaanyagok kioldódjanak a mustba.
Must
A must értékének minél teljesebb megőrzése érdekében már ebben a szakaszban ként adagolnak a borhoz, hogy a levegőt minél jobban távol tartsák a musttól és a bortól. A mustban elinduló oxidációs folyamatok ugyanis rontják a bor színét, illatát, zamatát.
Préselés
A széles körben elérhető technológia lehetővé teszi a cefre kíméletes préselését. Az erőteljes préselés hatására a magok megroppanhatnak, amelyből kellemetlen, keserű anyagok oldódhatnak ki a borban. Egyes esetekben, amikor a legjobb minőség elérése a cél még a préselés is elmarad, kizárólag a cefréből fizikai hatás nélkül elválasztható levet használják fel borkészítésre, vagy teljesen különválasztják a színlevet a préslétől. A legmodernebb pincékben a szőlő útja a palackig mindig fentről lefelé halad. Ezzel az elvvel a szőlő, a must és a bor szivattyú használata nélküli továbbítása a cél a fizikai behatások csökkentése érdekében.
Erjesztés
A mustot még az erjedés előtt derítéssel megtisztítják, így az erjedés gyakorlatilag a tiszta szőlőlében megy végbe. A must erjesztése nagy körültekintést igényel. Jelentős hatása van a hőmérsékletnek az erjesztés során, ezért a fehérborokat leggyakrabban olyan acéltartályokban erjesztik, ahol a hőmérséklet szabályozható. Egyes fehérborokat már must állapotban hordóba töltenek. Ebben az esetben mind az erjesztés, mind pedig az érlelés is a hordóban történik. A zamatanyagok minél teljesebb kinyerése érdekében a fahordóban erjesztett és érlelt fehérborokat hosszabb, rövidebb ideig az erjedéskor keletkezett finomseprőn tarthatják, időnként a seprőt alaposan felkeverik.
A hőmérsékleten kívül jelentőségük van az erjedésért felelős élesztőgombáknak is. Egyes borászatok ragaszkodnak a természetes módon elszaporodott, a termőhelyen található élesztőgombák munkájához, más borászatok viszont előre kitenyésztett, speciális élesztőgombák alkalmazásával végzik az erjesztést.
Borkészítési szabályozás
A borkészítésre vonatkozó szabályozás meghatározott határokon belül lehetőséget ad a bortermelők számára, hogy a kedvezőtlen időjárási hatásokat korrigálhassák a borban (mustban). A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy cukor vagy must hozzáadásával a bor alkoholtartalma növelhető legyen. A musthoz alkoholt adni viszont nem lehet (avinálás), a borhoz adott alkohol csak a likőrborok készítése során megengedett (pl. portói bor). A bor alkoholtartalmát legfeljebb 1,5 térfogatszázalékkal lehet növelni, kivételesen rossz időjárási viszonyok esetén pedig legfeljebb 2 térfogatszázalékkal. Még must állapotban lehetőség van a savtartalom növelésére vagy csökkentésére is.
Ehhez kapcsolódó tartalom:
- Vajon miért koccintunk?
- Hogyan kóstoljunk bort?
- Miért pont 0,75 literes a borosüveg?
- A Bor és a Sajt közeli kapcsolata
forrás: Sztanev Bertalan – Bor kedvelők kézikönyve