A borok címkéit vizsgálva a termelő, a bor neve, az alkoholfok és a szőlőfajta mellett majdnem minden bornál találkozunk egy évszámmal is, azaz az évjárattal. A legfontosabb, hogy tudjuk ez az évszám azt jelöli melyik évben szüretelték a szőlőt, nem pedig azt mikor került forgalomba a bor.
A reduktív borok zömének kivételével kevés bor kerül ki a piacra abban az évben amikor szüretelték az alapanyagot. Egyes komoly dűlő szelektált borok vagy hordóválogatások bizony akár több évig is pihentetnek a hordóban és még akár több hónapig a palackban is az adott pincészetnél. Más boroknál mint például a tokaji aszúnál törvény írja elő, hogy legalább két évet kell az alapanyagnak hordóban töltenie és további egy évet palackban, mielőtt a polcokra kerül. Az évjárat a magyar bortörvény alapján azon boroknál tüntethető fel ahol az alapanyag legalább 85%-a az adott évjáratból való. Tehát ha nem találjuk az évjáratot egy bor címkéjén valószínűleg évjáratok közötti házasítás történt.
Na de milyen következtetéseket szűrhetünk le az évjárat alapján egy bor minőségéről? Ezt nem egyszerű röviden kifejteni. Annyi biztos, hogy könnyű reduktív bort jellemzően csak a legfrissebb évjáratból érdemes vásárolni, mert ezek a borok gyorsan öregednek és akár már egy éves korukra túljutnak a csúcsukon. Ilyenek például a hazai rosé borok többsége, egyes fajtaborok, mint például az Irsai Olivér, Cserszegi Fűszeres, Portugieser.
A borospalackra írt évszámok alapszabályai:
- Az olcsó borok általában minden évjáratban ugyanazt az ízvilágot hozzák.
- Az olcsó borokat minél előbb, max. 2 éven belül meg kell inni, mert bár minden évjáratban ugyanolyan az ízük, az évek során gyorsan romlik a minőségük. Magyarul nem alkalmasak tárolásra.
- A drágább, magasabb minőséget képviselő borok szerkezetükben és ízükben is tükrözik az évjáratot
- Az igazán komoly tételek tükrözik az évjáratot, és érdemes lehet őket évekig, kivételes esetekben akár évtizedekig tárolni
Bár Magyarország szőlőterülete kicsi és a klíma nagyrészt kontinentális, így az évjáratoknál azt mondhatnánk, országosan tekinthető egységesnek, azok megítélése mégis komplikáltabb. Egyértelműen rossz évjárat sincs tehát, ahogy egyértelműen tökéletes sem. Egyik szőlőfajtának a magas alkohol, másiknak a kemény tanninok, harmadiknak a túl lágy savszerkezet lehet hátránya, és akkor a fajták eltérő klímaigényéről, érzékenységéről még nem is beszéltünk. Íme egy pár mondatos leírása az elmúlt évekről:
Ehhez kapcsolódó tartalom:
- Vajon miért koccintunk?
- 25+1 hasznos boros kifejezés
- Miért pont 0,75 literes a borosüveg?
- Terroir? Mit is jelent pontosan?
forrás: palackbor.hu