Hol terem a szőlő

Hol terem a szőlő?


A kérdésre adott válasz attól függ, hogy a kérdező számára ez mennyire fontos. Ha csak egy pohár bort szeretnénk meginni, akkor a megfelelő borászati technológián kívül nem fontos a bor származása. Ha ennél nagyobbak az elvárásaink, akkor a termőhelynek már jelentős a szerepe. Hol terem a szőlő?

 

A kérdés gyakorlatilag egyidős a bortermeléssel, mivel a borfogyasztók már korán különbséget tudtak tenni az egyes termőhelyek között.

A termőhely jelentőségének megértéséhez érdemes egy kis időutazást tenni. A bortermelés utolsó ezer éve gyakorlatilag Európa történelmével fonódik össze. Az ismert európai borvidékek, híres szőlőtermelő helyek többsége gyakorlatilag a Római Birodalom korában alakult ki. A szőlőtermesztés alapjait a római kertkultúra teremtette meg, a birodalom határaiban a szőlőtermesztés felvirágzott. Az elődök olyan területeket ültettek be szőlővel, ahol más növényt nem érdemes termeszteni, a szőlő a téli hidegben és a tavaszi fagyok idején nem károsodik, a termés biztonsággal beérik. Ahol ezek a feltételek kifejezetten adottak voltak, ott a szőlőtermesztés hosszú távon fenn tudott maradni.

Egy borvidék vagy termőhely értéke jelentősen nőtt azzal, ha a bort hosszabb ideig lehetett tárolni vagy jól bírta a szállítást. Különösen jót tett a borok eladhatóságának, ha az uralkodók, előkelő emberek asztalára kerülhetett a termés. A borvidékek történelme, írásos emlékei több esetben is erről árulkodnak. A termőhelyek közötti különbségek miatt, valamint a bor értékének, eredetének garantálása érdekében már az 1700-as években elindult szerte Európában a termőhelyek tulajdonásgainak feltérképezése. Ebben a Tokaji borvidék élenjáró szerepet töltött be, ahol már 1737-ben rögzítették a borvidék határait. Kijelölték azokat a településeket, ahol a szőlőből olyan bort készíthetnek, amely a Tokaj nevet méltán viselheti. A bortermelés szempontjából kiváló termőhelyek körülhatárolásával elkezdődött az eredetvédelem, amely a jó bort adó földrajzi területek értékét tovább növelte.

A címke

Ha egy palack bor a kezünkbe kerül, akkor a címkéjén feltüntetett név elolvasását követően szerzett benyomásunk alapján folytatjuk a vásárlást. Ha a címkén lévő név teljesen ismeretlen, akkor a címkén található egyéb információkból próbálunk kapaszkodóhoz jutni a vásárláshoz. Ha a név ismerősen cseng, netán a név olvasása kellemes élményeket, élvezetes borok képét hozza elő, akkor egy palackért akár több pénzt is hajlandóak vagyunk fizetni.

Eredetvédelem

Az eredetvédelemre vonatkozó szabályozásnak ma már igen jelentős szerepe van a világban. Amikor egy palack bor címkéjén egy település, egy folyó, tó vagy egy hegy nevét olvassuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a név mögött eredetvédelmi szabályok vannak. Az eredetvédelmi szabályok szerepe az, hogy egy adott termőhelyen meghonosodott, vagy éppen kialakított szőlőtermesztési és borkészítési szabályokat összefoglalja és a földrajzi név viselésének feltételeként kötelezővé tegye. Az eredetmegjelölés használatának szándéka esetén a leírt eredetvédelmi szabályokat be kell tartani, amelyet ellenőriznek is a szőlőtermesztés, a borkészítés folyamata során, de még a borok értékesítésének helyén is.

 

 

forrás: Sztanev Bertalan – Bor kedvelők kézikönyve

 

 

A következő posztok érdekelhetnek

Bortkostolunk Toplista | TOP 5 BOR
hamarosan...

Harsányi

Ciróka Furmint 2016

hamarosan...

Mészáros

Cabernet Sauvignon 2016

hamarosan...

Kamocsay Prémium

Pinot Gris 2017

hamarosan...

Böjt Gergő

14' Cuvée 2014

hamarosan...

Bardon

Meszes Furmint 2016

Tovább a kategóriás toplistákhoz

Hirdetési felület kiadó

Releváns követők, épülő közösség. 280px*300px illetve 280px*600px hirdetési felület kiadó!

További információért kattintson ide!

Hírlevél feliratkozás

Amennyiben szeretne feliratkozni hírlevelünkre töltse ki az alábbi űrlapot!