Magyarország a szőlőtermesztés északi határán fekszik, ahol a szőlőnek a Kárpát-medence kedvező klímája jó körülményeket, a zárt medence kedvező besugárzási viszonyokat és szélvédettséget biztosít. De vajon számít, hogy honnan süt a nap?
A változatos klíma, ami a különböző borvidékek egyedi arculatát is meghatározza, az óceáni, a kontinentális és a mediterrán áramlások együttes hatásának köszönhető. Az áramlások hatását a változatos domborzat juttatja erőteljesebb kifejezésre. Külön figyelmet érdemel a Balaton különleges mikroklímája, mert a tó kiegyenlíti a napi hőingadozást, csökkenti a terület feletti felhőképződés lehetőségét és visszaveri a napsugarakat. A kedvező hatás a Balaton néhány kilométeres sávjában érvényesül.
Különleges adottság
Magyarország egésze rendelkezik egy különleges adottsággal, mely a magyar borok kifinomult, összetett aromájáért felel: ez a vénasszonyok nyara. A szeptember.októberi napsütés, a mérsékelten meleg nappalok és a hűvös éjszakák fejezik be a szőlőfürtök ideális érését. A mérsékelten meleg, de a napfényben gazdag ősz különösen a késői érésű fajták esetében bír nagy jelentőséggel. Magyarországon minden évben nagy biztonsággal a korai fajtáktól kezdődően a jellemzően szeptember végéig, október elejéig beérő fajták termeszthetők.
A szélsőséges időjárási viszonyok miatt az utóbbi években ez az általános szabály egyre kevésbé érvényes. Gyakoribbá váltak a szélsőségek az időjárásban. Egyre több évjáratban figyelhető meg a csapadék egyenlőtlen eloszlása is. Az időjárási viszonyokhoz hosszú távon a szőlőtermesztésnek is igazodnia kell. A késői érésű fajták számára fontos a jó termőhely és a kiegyenlített, meleg, hosszú ősszel rendelkező évjárat.
Északi és Déli borkészítési övezet
Az időjárás éves alakulása alapján a világ bortermelését két meghatározó övezetre osztjuk.
A déli övezetre a mediterrán borkészítési sajátosságok a jellemzők. A mediterrán szőlőtermesztés és borkészítés sajátossága a nyári meleghez, enyhe telekhez, kevés csapadékhoz igazodik. A borok általános jellemzője a magas alkoholtartalom, a borok savszegénysége.
A szőlőtermesztés északi övezetére a hűvösebb nyarak, hideg telek, gyakran csapadékos időjárás a jellemző. Az északi típusú borok savakban gazdagabbak, alkoholtartalmuk alacsonyabb. Ez az általános megközelítést egyes termőhelyek sajátos időjárási viszonyai felülírhatják.
Az általános időjárási viszonyokat jelentősen befolyásolja az időjárás helyi alakulása, a mikroklíma. A mikroklíma hatására egy termőhelyen a szőlőtermesztés feltételei akár jelentős mértékben is eltérhetnek az általánostól.
Forrás: Sztanev Bertalan – Borkedvelők kézikönyve