- Hirdetés -

Kezdőlap Szőlő Kékfrankos

Kékfrankos

A kékfrankos szőlő az 1990-es években itthon még lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtára, az utóbbi években azonban népszerűsége egyre emelkedett.

- Hirdetés -

 

A kékfrankos a szőlőfélék (Vitaceae) családjában, a bortermelő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó szőlőfajta, melyből tipikusan savhangsúlyos, gyümölcsös, tanninban közepesen gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek. Hasonnevei: többek közt  Blaufränkisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka. Magyarország legelterjetebb vörös borszőlőfajtája.

A név eredete

A német név (Lemberger) Lemberg hercegségre utal a mai Szlovéniában, ami valamikor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A kékfrankosnak Kelet-és Közép-Európában egy felmérés szerint több mint negyven névváltozata van. Bulgáriában például a neve Gamé, és ennek alapján valamikor azt gondolták, hogy eredetileg a Gamay típus klónozása lehetett, de ma már igazi Viniféra változatnak tekintik.

A kékfrankos szőlő tulajdonságai

Változó talajadottságok mellett képes megbízhatóan teremni, erőteljes terméskorlátozás mellett a kissé hűvösebb klíma (Sopron) sem válik kárára. Az ásványokban gazdag talajokon és löszön is ad minőségű borokat, sok helyen homokon is terem.

Élénk savú, gyümölcsös bort ad, közepesen mondható tannintartalommal. Ha éretten szedik, bora kellemesen fanyar. Alkalmas új kis-hordós érlelésre is, bár a hagyományos magyar „kékfrankos etalon” a fél-egy évet tradicionális nagyhordóban töltő bor. Mindkét stílusnak vannak követői és barátai a borfogyasztók körében.

Az önálló iskolázás mellett sok cuvée-nek is alapját képezi a fajta, így a szekszárdi és egri Bikavér boroknak, és számos cabernet házasításának Villányban.

A Soproni hagyomány

Sopronban az a hagyomány, hogy nevét a Bonaparte Napóleon hódító seregében szolgáló katonák pénzéről kapta, a jobb borokat ugyanis a helyi gazdák csak az értékesebb kék színű régi francia papírpénzért mérték a katonáknak, a fehér színű háborús papírpénz nem kellett nekik. (A történet nem igaz: abban az időben még Sopronban és környékén is főleg fehérborokat készítettek és csak a filoxéravész után, a 19. század második felében tértek át a kékfrankosra)

Utódai a kékfrankos fővárosának tartják Sopront, erre utal a 2005-ben útjára indított Kékfrankos Nyár rendezvénysorozat neve is. Sopronban mintegy 1140 hektáron termesztik és ezt a világ legnagyobb egybefüggő kékfrankos-ültetvényének tartják.

A soproniak nem egyedül büszkék a kékfrankosukra. A sopronival egy borvidéket alkotó, de a trianoni békeszerződéssel leválasztott északi Burgenlandot is szeretik az ottaniak Blaufrankischlandnak nevezik.

Exit mobile version