A Viognier szőlő vélhetően a dél-franciaországi Rhone-völgyi borvidékről származik. Az évek során durva utat tett meg, de ma már számos újvilági borvidéken is termesztik.
Származását tekintve az Észak Rhone völgyéből származik, bizonyos kutatások szerint közeli rokonságban áll a Syrah fajtával. Egyes elbeszélések Probus császárral is összekötik a fajta történetét, de legjobb ismereteink szerint ez leginkább csak legenda marad. Egyes írások tanulsága alapján majdnem teljesen eltűnt a szőlőtérképről, annyira háttérbe szorult, ma viszont már egyfajta reneszánszát éli. Illatos, ugyanakkor nem túlzó, az elegáns, virágos jegyek mellett krémes textúrával rendelkezik és testes stílust képvisel.
A szőlő jellemzői
Korai rügyfakadás, közepesen korán érő, hosszú, tömött fürtök és apró, de vastag héjú bogyók jellemzik. Jó cukorgyűjtő, viszont ezen képessége könnyen a savak kárára mehet.
A Viognier bora
Illatos fajta, ehhez nem fér kétség, a monoterpénnek is köszönhetően, de nem dömping-szerűen muskotályos, hanem inkább az őszibarack virágossága és a kajszibarack húsossága, illatos gyümölcsössége dominál benne. Olajos textúra, kifejezett alkohol, telt test és mérsékelt savszerkezet jellemzi. Finom fűszeressége csak tovább árnyalja a komplexitást és a magas minőséget. Ugyanakkor eltarthatóságért ritkábban szokták szeretni.
