A bor gyűjtőfogalma alá több kategória is tartozik. Közös jellemzőjük, hogy a borok alkoholtartalmának legalább a 8,5%-ot el kell érniük. Lássuk a borkategóriákat.
Bort csak friss szőlő vagy szőlőmust felhasználásával lehet készíteni, a borászati mellékterméknek számító szőlőtörköly és borseprő felhasználása borkészítésre tilos.
Borkategóriák
A borkategóriák közös jellemzője, hogy nevükben vagy a szüret jellegére, vagy valamilyen borkészítési eljárásra utalnak. A szőlősorok között és a pincében tett sétánk során a borkategóriák nevével jórészt már találkozhattunk. Vannak azonban olyan megnevezések is, amelyek nem annyira ismertek a hétköznapjainkból.
A kései szüretelésű bort az általános szüreti időszak után szüretelt , érett szőlőből készítik. Gyakran félédes, édes borra gondolunk a kifejezés hallatán, pedig lehet a késői szüretelésű bor száraz is.
A siller a rövid héjon erjesztés következtében élénk, halvány színű vörösbor. A siller a roséboroknál mélyebb, de a vörösboroknál világosabb színű.
A főbor olyan bort jelölhet, amely legfeljebb 45 hl/ha hozamú ültetvényről származik, és forgalma hozatal előtt legalább két évig érlelték.
A prémium vagy a superior kifejezéseket a védett eredetű bor kategóriában bármely borászati termék esetében alkalmazni lehet, ha a borászati terméket legfeljebb 60 hl/ha seprős újbor hozamú szőlőültetvény terméséből készítik.
A jégbor túléretten, megfagyottan szüretelt és préselt szőlőbogyók felhasználásával készített bor. A bor előállításához a szőlőt igazoltan legfeljebb -7C-oshőmérsékleten szüretelték. A bor maradékcukor-tartalma legalább 45g/liter.
A muskotály kifejezést akkor olvashatjuk a címkén, ha a bor készítésére illatos szőlőfajták termését dolgozták fel.
A töppedt szőlőből készült bort olyan szőlőbogyók felhasználásával készítették, amelyek élettanilag a teljes érésen túljutottak, és a vízvesztés következtében az értékes alkotórészek a szőlőbogyóban betöményedtek, de a botrytis cinera még nem támadta meg (az aszúképződés nem indult meg).
Óborként a szüretet követő legalább harmadik évben palackozott bort lehet jelölni. Az ó jelző fajtanév vagy a bor szó elé írva is állhat.
A bor egy különleges tulajdonságára utaló kifejezések nem jelentenek önálló borkategóriát. A kifejezések a borkészítés egy jellemző, az általánostól eltérő tulajdonságára, a bor sajátos karakterére kívánja a vásárló figyelmét felhívni.
A szüret évében palackozott bort primőr vagy újbor kifejezéssel lehet jelölni.
Ha teljesen érett vagy nemesen rothadt bogyókat a kevésbé érettektől különválogatva dolgozzák fel bornak, akkor a címkére a szemelt kifejezés felírható.
A szűretlen kifejezés arra utal, hogy a palackozás előtti utolsó fázisként alkalmazott szűrést nem végzik el. Leginkább vörösborok készítésénél hagyják el a szűrést. A bor karakterét befolyásoló aroma- és illatanyagok egy része azokhoz a nagyon apró, a borban lebegő részecskékhez kötődnek, amelyek a szűrés miatt kikerülnek a borból. A fehérborok esetében azért nem jellemző a szűrés elhagyása, mert a fogyasztók többsége hibának tartja, ha a fehérbor nem kifogástalan tisztaságú.
A cuvée vagy küvé kifejezést legalább két szőlőfajta házasításából készült borászati termék címkéjén lehet felírni. Magyar nyelven egyre több bor címkéjén jelenik meg a házasítás mint kifejezés. Korábban a szőlőfajták összeszüreteléséből készített bor volt a jellemző. Ma már teljesen általános, hogy a házasított bor a kész fajtaborok meghatározott arányának összeöntésével készül.
Ehhez kapcsolódó tartalom:
- A bor útja a vásárlóig – 1. rész – címke, bor származása
- A bor útja a vásárlóig – 2. rész – védett eredetű borok, borvidéki régiók
- A borok kóstolási sorrendje
- Miért van bemélyedés a borosüvegek alján
forrás: Sztanev Bertalan – Bor kedvelők kézikönyve