A Szekszárdi borvidék korábbi, Völgységi körzetéből alakult meg 1998-ban, néhány más termőhellyel kiegészülve. Közigazgatásilag Tolna megyéhez tartozik, földrajzilag pedig a Tolnai-dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el.
A Tolnai borvidék területe
11000 Ha (ebből 7400 Ha I. osztályú). A szőlővel betelepített terület kb. 2600 Ha.
A borvidék települései
- Tolnai körzet: Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gyönk, Györköny, Kölesd, Madocsa, Nagydorog, Paks, Sárszentlőrinc, Tengelic, Tolna
- Völgységi körzet: Bátaapáti, Bonyhád, Duzs, Grábóc, Györe, Hidas, Hőgyész, Kisdorog, Kisvejke, Lengyel, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagymányok, Tevel, Závod
- Tamási körzet: Aba, Felsőnyék, Igar, Iregszemcse, Lajoskomárom, Magyarkeszi, Mezőkomárom, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Seregélyes, Simontornya, Tamási, Tolnanémedi
Területi adottságok
Adottságai hasonló a szekszárdi borvidékhez, és az itteni borok jellege pedig szinte nem is tér el tőle. Éghajlata mérsékelten kontinentális, északi része kicsit hűvösebb és csapadékosabb, míg a déli melegebb és szárazabb. Az agyagos-homokos tavi üledékeket vastag lösztakaró fedi. A terület nem különösebben tagolt domborzatilag, lankásan lejtő dombvidék.
Történelme
A szőlőművelés egészen a rómaiakig visszavezethető. A XVI. században alábbhagyott a szőlőtermesztés, és ezen a téren sokat köszönhetünk az erre a vidékre betelepült német nemzetiségűeknek, mivel ők erősítik meg véglegesen a szőlőművelést, borászatot Tolnában.
A II. világháború utáni nagyüzemi termelés itt sem tett jót az ágazatnak, az önálló borforgalmazás megszűnt. A borvidék kiemelkedő eredményekkel még most sem dicsekedhet, de már láthatók a magas minőségre való törekvések. Az új telepítések a világfajtákat helyezik előtérbe, és az itteni pincészetek is egyre nagyobb hírnévre tesznek szert.
A Tolnai borvidék 1998-tól tartozik hivatalosan is a borvidékek sorába, melynek a legfőbb büszkesége a Györkönyi pincefalu.
A borvidék szőlőfajtái
Forrás: vinopedia.hu