Az alföldi borok savai lágyabbak a hegyvidéken termesztetteknél. Az itteni borászatra jellemző, hogy az asztali bor termelése dominál.
Földrajzi elhelyezkedés
A borvidék a Tisza Jobb partján fekszik, a folyó alsó folyása mentén, Csongrád megyében.
A Csongrádi borvidék területe
14000 Ha (ebből 2600 Ha I. osztályú)
A borvidék települései 4 körzetre oszlanak
- Csongrádi körzet: Csongrád, Hódmezővásárhely
- Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz
- Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés
- Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó
Területi adottságok
A borvidék klímája szélsőségesen kontinentális, és sok napsütés jellemzi. Gyakran van aszály, a telek pedig nagyon hidegek. Gyakori az őszi és tavaszi fagyok. Talaja folyóvízi meszes homok, öntésiszap, lösz, futóhomok. A borvidék domborzata alapvetően sík terület, néhol 2-3 méteres dombokkal tagolva.
Történelme
1075-ben szerepel az első írásos emlék az itteni szőlőtermesztésről a garamszentbenedeki apátság alapító levelében.
A török időkben a legkelendőbb árucikk és a legjelentősebb adóalap a gabona mellett a bor volt, és a törökök előszeretettel vetettek ki dézsmakötelezettséget.
A XVI-XVII. századi népmozgások során érkezett meg erre a borvidékre a balkáni eredetű vörösborkultúra és a Kadarka szőlőfajta is. Mária Terézia 1779-ben az alföldi futóhomok megkötésére szorgalmazta a szőlőtelepítést. A filoxéra vész nem okozott nagy károkat az Alföldön, mivel a homoktalajon (75-80% kvarctartalom felett) nem tud megélni.
A borvidék 1990-ben vált ki az Alföldi borvidékből.
A borvidék szőlőfajtái
- Rajnai Rizling
- Kövidinka
- Zweigelt
- Kékfrankos
Forrás: www.vinopedia.hu