24.2 C
Budapest
vasárnap, május 26
spot_img

Arad-hegyaljai borvidék

Az Arad-hegyaljai, közismertebb nevén a Ménesi borvidék, egy viszonylag keskeny sávban Erdélyben, Aradtól 20 km-re keletre helyezkedik el. Ménes kiváló földrajzi fekvése, időjárása, talajadottságai, a Marosnak köszönhető mikroklímája a vörösboroknak kedvez.

 

Az Arad-hegyaljai borvidék, vagy másik nevén Ménes-magyarádi borvidék egyike a Kárpát-medence legrégebbi borvi­dé­keinek, mely már I. István király idejében említve volt a csanádi püspökség egyik oklevelében. A borvidék 2 nagy alapegységből áll: Ménes-hegyalja és Magyarádi-hegyalja területét foglalja magába

A történelmi borvidék alapjait állítólag még a római korban fektette le Probus római császár. A nagy múltú bortermő táj borait közvetlenül a tokaji borok után, az erdélyi részek közül elsőnek említik a történelmi feljegyzések. A szőlőhegy látványát a kibukkanó sziklatömbök teszik emlékezetessé és különlegessé.

A borvidék borainak egyértelműen a vörös aszú szerzett hírnevet, mely magas cukortartalmával tűnt ki (kb. 125 g/liter), már az 1862-es londoni nemzetközi borverse­nyen is egy 1811-es ménesi vörösbor nyerte a nagydíjat.

- Hirdetés -

Földrajzi elhelyezkedése

A borvidék egy megközelítőleg 50 km hosszúságú sávot alkot a Maros és a Fehér-Körös folyók között, a Zarándi- hegység nyugati oldalán.

Az Arad-hegyaljai borvidék területe

2564 Ha

Történelme

Alapjait állítólag Probulus római császár fektette le a római korban, de az biztos, hogy már I. István király idejében említve volt a csanádi püspökség egyik oklevelében.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben c. sorozat kötete a következő módon jellemzett:

„A vörös bort adó vidékek között első helyen áll Ménes és Arad vidéke, hol némely években a kiválóan agyagos talajban a kadarka annyira túlérik, hogy vörös aszúbor is készíthető belőle. Egyébként is a ménesi vörösbor, még ha nem édes is, mindig első vörös bora Magyarországnak úgy alkotórészeinek kellemes harmóniája, mint szép sötét színe és kellemes zamatja miatt.”

Kedvező fekvése, talajadottságai, valamint a hegyoldalain termett borkülönlegességek miatt méltán sorolhatjuk a Kárpát-medence legkiválóbb szőlővidékei közé. Az írásos források a 11. századtól fogva említik a táj szőlőhegyeit, amelyek a török hódításig jelentős mennyiségű bort adtak. A 17. század végi harcok következtében a szőlők csaknem kipusztultak, az uradalmi promontóriumok fejlődése csak az 1820-as évektől indult meg. A borvidék északi részén, Magyarád környékén a fehér, Ménes térségében viszont a vörös borok számítottak meghatározónak. A kadarka kedvező években töppedő bogyóiból szűrték a ménesi aszút, ami különlegességnek számított országszerte. A több évszázados pincéken kívül a borvidék jellegzetes építményei közé tartoztak a kolnák, amelyek a szőlőfeldolgozás és a bortárolás mellett állandó kintlakásra is alkalmasak voltak. A borkereskedelem központja Arad városa volt, amelyet a 20. század elejétől villamosvonal kötötte össze a szőlőhegyekkel.

A borvidék szőlőfajtái

Előző cikk
Következő cikk

Kapcsolódó tartalmak

3,128LikeTetszik
2,070KövetőKövetés
- Hirdetés -

Legfrissebb cikkek