Kiváló pezsgő-alapbort termelő az Etyek-budai borvidék, de az igazán jó minőséget adó szőlők is megtalálhatóak. Elenyésző mennyiségben termesztenek csak vörösbort adó szőlőt.
Földrajzi elhelyezkedés
A Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik a borvidék. A valóságban semmi köze a hajdani Budai borvidékhez.
Az Etyek-budai borvidék területe
5600 Ha (ebből 4000 Ha I. osztályú). A szőlővel betelepített terület kb. 2000 Ha.
A borvidék települései 3 körzetre oszlanak
- Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Budapest XXII. kerület (Budafok)
- Budai körzet: Bicske, Budajenő, Budakeszi, Csabdi, Páty, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm
- Velencei körzet: Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Sukoró, Velence
Területi adottságok
Kiemelkedő termelési biztonságot ad a gyakori légmozgás, évi átlagos hőmérséklete az országos átlag alatt van, csapadékmennyisége átlagos.
Talaja a dolomit, mészkő, mélységi magmás gránit.
Történelme
A szőlőművelés egészen a rómaiakig vezethető vissza, de a mai szőlőművelési kultúra kialakulása lényegében az 1700-as évek elejére tehető. Nem szabad párhuzamot vonni az egykori Budai-borvidék és az Etyek-budai borvidék között, mivel területileg nem fedik le egymást.
1720-1770 között német családokat telepítettek be Etyek környékére, akik aztán kivágták az erdőt, felszántották a földeket, és felvirágoztatták a mezőgazdaságot. Etyek az 1860-as évek közepétől a főváros szőlőkertjévé vált, ekkor épült több száz kőpince, amelyek még ma is használatban vannak.
A századfordulón Törley felfedezte ezen pincék kiváló tulajdonságát pezsgő-készítéséhez, és elkezdte őket felvásárolni. A II. világháború után a helyi szőlőkultúra válságba esett, amelyet az 1955-ös év hozott, amikor is megalakult a Hungarovin budafoki célgazdasága.
1990-ben lett a vidék Etyeki borvidék, és 1977-től Etyek-budai borvidék a hivatalos neve, miután a budai területeket is hozzá csatolták.
A borvidék szőlőfajtái
Forrás: vinopedia.hu