Mitől függ egy termőhely értéke

Mitől függ egy termőhely értéke?


Egy termőhely értéke, sok szemponttól függ, mely befolyásolja az adott borvidéket. Számítanak a fagyok gyakoriságai, a termőhely talajának szerkezete, a termőhely vízellátottsága…

 

Egy termőhely értékelésének lehetnek szubjektív és objektív szempontjai egyaránt. Az objektív szempontok közé a termőhelyre jellemző időjárási körülmények, talajtani adottságok, domborzati viszonyok méréseken alapuló leírása tartozik. A szubjektív szempontok közé sorolható minden olyan tulajdonság, amely a termőhelyről származó borok érzékszervi tulajdonságai alapján értékeli a termőhelyet. A két szempontrendszer nincs egymással ellentétben, a legtöbb esetben egymást erősítik, kiegészítik.

 

Magyarországon a termőhelyek értékelésének objektív szempontjait a szőlő termőhelyi katasztere foglalja össze. A szőlő termesztésére alkalmas területek tudatos és szisztematikus felmérése az 1970-es években indult meg. Termőhelybe csak azok a területek tartozhatnak, amelyeket a szőlőtermesztésre való alkalmasság szempontjából felmértek és erre alkalmasnak találtak.

A termőhelyi alkalmassági vizsgálatok elsődleges feladata, hogy egy területről megmondja, hogy szőlőtermesztésre alkalmas-e vagy sem. A települések szőlőtermesztésre alkalmas területeinek összessége alapján hozták létre a borvidékeket.

A termőhelyi felmérés során több szempont együttes hatását veszik figyelembe, amelynek alapján a vizsgált terület értékét meghatározzák. A termőhely értékét pontszámmal fejezik ki, amely tájékoztatást ad arról, hogy a terület milyen mértékben alkalmas a szőlőtermesztésre. A termőhely kataszteri pontszámát egyre gyakrabban tüntetik fel a címkéken vagy említik meg borászok, amikor boraikat bemutatják.

A termőhelyi értékeléskor figyelembe veszik:

  • A téli, tavaszi fagyok gyakoriságát,
  • A termőterület talajának szerkezetét, alapkőzetét, típusát,
  • A termőterület vízellátottságát
  • A tengerszint feletti magasságot (a szőlő leginkább a 120 és a 300 méteres tengerszint feletti magasság között érzi jól magát, ami alól a környezet egyéb tulajdonságai miatt lehetnek kivételek),
  • Az égtáji kitettségek (a dombok, hegyek északi oldalán csak ritka esetben lehet eredményesen szőlőt termeszteni, ilyen kivétel a Somló-hegy)

 

A felsorolt szempontok összességének értékelése alapján a termőterületeket I. és II. kataszteri osztályba sorolják. Az I. termőhelyi kataszterbe azokat a területeket sorolják, amelyek nagyon jó vagy jó fekvésű, jó talajú, nagyon jó vagy jó termésbiztonságú területek. A II. termőhelyi kataszteri osztályba tartoznak a közepes fekvésű, jó talajú, változóan termésbiztos területek. A II. termőhelyi kataszteri osztályba sorolt területeken fekvő szőlőültetvények termésének minősége évjáratonként jobban változik (pl.: téli, tavaszi fagyok, aszály, átlagosnál csapadékosabb időjárás kedvezőtlen hatásai, amelyeket nehezebb a szőlő művelésével az ültetvényben ellensúlyozni).

Minél nagyobb egy terület kataszteri pontértéke, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az onnan származó szőlőből készített bor a termőhelyi jellegzetességeit is magán viseli. A magasabb pontszámú területekről jellemzően jobb minőségű szőlőt lehet szüretelni, de a szőlő művelése is általában nehezebb.

 

 

forrás: Sztanev Bertalan – Bor kedvelők kézikönyve

 

A következő posztok érdekelhetnek

Bortkostolunk Toplista | TOP 5 BOR
hamarosan...

Harsányi

Ciróka Furmint 2016

hamarosan...

Mészáros

Cabernet Sauvignon 2016

hamarosan...

Kamocsay Prémium

Pinot Gris 2017

hamarosan...

Böjt Gergő

14' Cuvée 2014

hamarosan...

Bardon

Meszes Furmint 2016

Tovább a kategóriás toplistákhoz

Hirdetési felület kiadó

Releváns követők, épülő közösség. 280px*300px illetve 280px*600px hirdetési felület kiadó!

További információért kattintson ide!

Hírlevél feliratkozás

Amennyiben szeretne feliratkozni hírlevelünkre töltse ki az alábbi űrlapot!