A Dél-balatoni borvidék kedvező mikroklímája miatt a gyengébb évjáratok viszonylag ritkán fordulnak elő. A vidék fehérborai könnyűek, illatosak, gyümölcsösek, illetve pezsgők előállítására alkalmasak, úgynevezett alapboroknak is megfelelnek. A vidék vörös borai burgundi típusúak, csersavas, nehéz vörösborok csak kivételes évjáratokban készíthetőek.
Földrajzi elhelyezkedése
A borvidék Somogy-megye északi részén, Zamárditól Balatonberényig terül el.
A Dél-balatoni borvidék területe
9980 Ha (ebből 8200 Ha I. osztályú) A szőlővel betelepített terület: kb. 3200 Ha
A borvidék települései három körzetre oszlanak
- Balatonlellei körzet: Adocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Karád, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Odacsehi, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi
- Kaposi körzet: Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma
- Marcali körzet: Balatonberény, Balatonkeresztúr, Böhönye, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa
Területi adottságok
Klímája kiegyenlített, évi 600-800mm csapadék, a napsütéses órák száma évi 2000 óra, és ezek a feltételek remek környezetet biztosítanak a szőlőtermesztéshez. A Balaton közelsége is igen kedvezően hat a klímára, mivel a déli partra jellemző sekély víz hamar felmelegszik, és kedvező mikroklímát teremt.
Talaja lösz, kötött vályog, néhol bazalt.
Történelme
A szőlőművelést egészen a római korig lehet visszavezetni. Szent László franciaországi szerzetesekkel megalapította a Somogyvári Apátságot 1091-ben. Az adományozó levelek szerint a szerzetesek igen jelentős birtokokhoz jutottak hozzá, erdőköz, szántókhoz és szőlőskertekhez, utóbbin a kor legmagasabb szintű szőlőművelési és bortermelési technológiát alkalmazták. A lakosság az apátság közelében egyre több szőlőt telepített, majd 1498-ban II.László királytól kapta Somogy Vármegye a címerét, amin egy nagy szőlőfürtöt tartó kar látható. A királyi adománylevelek szerint ebben az időben már akkora a bortermelés Somogy Vármegyében, hogy ezáltal a leggazdagabb vármegyék közé sorolták.
Ennek a virágzó szőlőtermesztésnek a török idők vetettek véget, majd a törökök után az éledező gazdaságokat a filoxéra vész pusztította el teljesen. A járvány után az egykori Festetics birtokokon a Tihanyi Bencés Apátság birtokain indult virágzásnak újból a bortermelés.
A borvidék 2001-ig viselte mai nevét, majd újból 2009-ben vehette fel megint a Dél-Balatoni borvidék nevet.
A borvidék szőlőfajtái
- Chardonnay
- Zöld Veltelini
- Olaszrizling
- Királyleányka
- Irsai Olivér
- Rizlingszilváni
- Merlot
- Chasselas
- Sárgamuskotály
- Csaba Gyöngye
- Pinot Noir
- Tramini
- Kékfrankos
- Ottonel Muskotály
- Portugieser
- Rajnai Rizling
- Cabernet Sauvignon