A szőlőszürettől a bor kiszállításáig eltelt idő lehet néhány hét az új borok esetén, vagy akár több év is a hosszabb érlelésű boroknál. Ezt követően hosszabb, rövidebb csatornákon keresztül jut el a bor a fogyasztókig.
A legjobb az lenne, ha ez az út minél rövidebb lenne fizikálisan és időben egyaránt. A bort a pincei nyugalom után számtalan behatás éri a szállítással, rakodással vagy az üzletek polcain töltött idő során. Vásárláskor érdemes erre is figyelmet fordítani. Az értékesebb borokat inkább a termelőktől közvetlenül vagy szaküzletben vásároljuk meg.
A borvásárlás sikeressége jelentősen függ attól, hogy mennyi információ áll rendelkezésünkre a borokról. Szaklapok, az internet, valamint barátok tanácsai egyaránt segíthetnek a bor jó kiválasztásában. Mégis a legtöbb információt a borok címkéje hordozza. Ha kellő ismeretünk van a címkére felírt információk mögötti tartalomról, akkor közelebb jutottunk a sikeres választáshoz.
A címke
Az üvegpalackok szélesebb körű elterjedése és a ragasztó általános használata tette lehetővé a címkével ellátott borok megjelenését. A címkék megjelenésével nem csak a bor azonosításához szükséges adatok kerültek fel a papírra, hanem grafikákkal, igényes kivitelezéssel is igyekeztek egymástól megkülönböztetni a borokat. A bor választása gyakran a palack külsejéről alkotott benyomások alapján történik, amelyben meghatározó elem a címke.
A címkén feltüntetett információk sokat segíthetnek minket a tájékozódásban, de az is árulkodó lehet, ha valamilyen információ netán nincs a címkén. Meghatározó a címkén található információk elhelyezése, mérete, színe és grafikai elhelyezése is. A címke segíthet a tájékozódásban vagy – felületes vizsgálat esetén – az információkkal akár félre is vezethetnek minket.
A borospalack címkéjén a különböző információk három kategóriába sorolhatóak.
- Az első kategóriába azok az információk tartoznak, amelyek esetében a bortermelő nem dönthet, kötelező a címkén feltüntetni.
- A második kategóriába olyan információk tartoznak, amelyek feltüntetése bizonyos feltételekhez kötött.
- A címkén kötelező felírni a termékkategória megjelölését a földrajzi névvel együtt (pl.: Bükki védett eredetű bor, Dunántúli tájbor). Fontos információnak számít, ezért kötelező a címkén szerepeltetni a bor alkoholtartalmát, a palackban lévő bor mennyiségét és az ország nevét, ahonnan a bor származik.
A bor kategóriája, származása
Az üzletekben előttünk tornyosuló borokat két különböző kategóriába lehet besorolni.
Az első kategóriába azok a borok tartoznak, amelyek semmilyen földrajzi jelölést nem viselnek, azaz nem találunk rajtuk utalást például egy hegyre, városra, tóra vagy folyóra. A földrajzi jelzés nélküli borok készítésére vonatkozóan csak az általános borkészítési szabályok vonatkoznak, az összes többi szabályt a bort készítő pincészet, a borász határozza meg teljesen szabadon.
A második kategória egyik felébe az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok tartoznak, vagy más néven a tájborok. A tájborok mindegyikéhez tartozik egy földrajzi név, illetve egy termékleírás, amelyből a tájborok legfontosabb jellemzőit elolvashatjuk.
Az eredetvédelemmel rendelkező borok másik fele az oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő borok tartoznak, vagy más néven a védett eredetű borok. Az eredetvédelem szempontjából a borok és a földrajzi környezet között szoros, meghatározó kapcsolat van. A védett eredetű borok nem csak egy jellemzővel kötődnek egy területhez vagy borvidékhez. A termőterület talaja, a telepített szőlőfajták, az alkalmazott borkészítési eljárások olyan borok készítésének lehetőségét teremtik meg, amelyek valamilyen tulajdonságukban egyedinek tekinthetők. Erről az ilyen borokhoz tartozó termékleírásokban részletesen lehet olvasni. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölést viselő borok egy jó hazai példája a Tokaji aszú. Az aszúkészítés technológiája, a borhoz felhasznált szőlőfajták olyan bor készítését teszik lehetővé, amely csak a Tokaji borvidékre jellemző. A védett eredetű borokban jellemzően igen erőteljesen érezhető a termőhely hatása, jellegzetessége. A védett eredetű borok termékleírásából általában elég részletes információhoz juthatunk.
Ehhez kapcsolódó tartalom:
forrás: Sztanev Bertalan – Bor kedvelők kézikönyve