Az Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke a Kunsági borvidék. Ide tartozik a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a jászság löszhátai. A Duna-Tisza közéről csal a Tiszaföldvárnál nyúlik át a Tiszántúlra.
A Kunsági borvidék területe:
10400 Ha (ebből 1500 Ha I. osztályú). A szőlővel betelepített terület kb. 27 000 Ha.
A borvidék főbb települései:
- Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Mélykút, Tompa
- Cegléd-Monor-Jászsági körzet: Abony, Albertirsa, Bénye, Cegléd, Dány, Gomba, Hernád, Inárcs, Jászberény, Örkény, Tóalmás
- Dunamenti körzet: Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Solt, Tököl
- Izsáki körzet: Fülöpháza, Izsák, Kunszentmiklós, Szabadszállás
- Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Jakabszállás, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Lajosmizse
- Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Kecel, Soltszentimre, Soltvadkert
- Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa
- Tiszamenti-körzet: Cibakházi, Cserkeszőlő, Tiszaalpár, Tiszaföldvár, Tiszakécske, Tiszakürt
Területi adottságok:
Klímája változatos, szélsőséges, ami az aszályos nyarakban, a hideg telekben mutatkozik meg. Elég gyakoriak a fagykárok, a tavaszi és őszi fagyok, nyáron gyakori a szőlőtőkék napperzselése. A legrosszabb termőbiztonságú borvidékünk.
A borvidék történelme:
Nincsenek korai források, a Mohácsi vész előtti időkből egyáltalán nincs tudomás arról, hogy lett e volna ezen a vidéken szőlőtermesztés. A szőlő elsősorban a futó homok megkötése céljából került ide, és mint később kiderült, a filoxéra járvány idején, hogy a betegség nem él meg az ilyen homoki területen. A XIX. század végére a borvidék szőlőültetvényének nagysága megtöbbszöröződött.
Az 1960-as években újból növekedett a szőlőterületek nagysága, majd az 1970-es évektől kezdve már a rangos, minőségi fajták is megjelentek a borvidéken. Nagy területen termelnek pezsgő-alapbort is.
A borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek, melyből legnagyobb területen termesztett fajtái az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling, a zweigelt valamint az utóbbi években rezisztens szőlőfajtaként a bianca, mely fajták a teljes szőlőterületet csaknem kétharmadát elfoglalják. A készített fehér borok jó része a harmonikus összetételű, könnyed borok közé tartozik. A borvidék egyetlen őshonos kékszőlője a kadarka, mely a borvidéken leginkább a rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos arcát mutatja. Az utóbbi években azonban megjelentek a piacon, komoly tartalmas fehér- és vörösborok is, bizonyítandó a borvidéken rejlő potenciált.
Egyre több borászat kínálatában szerepel a napjainkban oly divatos borfajta, a rosé is, mely borokkal a nemzetközi borversenyeken is komoly eredményeket érnek el.
A borvidék szőlőfajtái:
- Arany sárfehér
- Zala gyöngye
- Ezerjó
- Irsai Olivér
- Cserszegi Fűszeres
- Rajnai rizling
- Olaszrizling
- Kövidinka
- Rizlingszilváni
- Kékfrankos
- Kadarka
- Zweigelt
Forrás: vinopedia.hu