A Mecsek déli lejtőin egészen Mohácsig magyar, szerb és német lakosú községek határában találhatóak a Pécsi borvidék ültetvényei. 2000 éve termesztenek itt a Pécsi borvidék földjein szőlőt.
Földrajzi elhelyezkedése
A Pécsi borvidék Baranya megyében a 600 méter főlé magasodó, kelet-nyugati csapásirányú Mecsek-hegység északi szelektől védett déli kiterjedésű lejtőin, a Szederkény és Mohács környéki szelíd dombok oldalain, illetve a Zselic délkeleti lankáin található. A borvidék kelet-nyugati irányban Dunaszekcsőtől Szigetvárig több mint 80 km hosszan nyúlik el.
A Pécsi borvidék területe
7000 Ha (ebből 6400 Ha I. osztályú). A szőlővel betelepített terület kb. 740 Ha.
A borvidék települései 3 körzetre oszlanak
- Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhtény, Iványbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Kisjakabfalva
- Versendi körzet: Babarc, Bár, Boly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Olasz, Szajk, Szederkény, Versenx
- Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár
Területi adottságok
Klímája szubmediterrán jellegű, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben szegény. Talaja Warfeni palán, permi vörös homokkő és mészkő málladékán, márgán, löszön képződött nagyobb, részben kevés meszet tartalmazó podzolos és agyagbemosódásos barna erdőtalajok, rendzina.
Történelme
A szőlőkultúra egészen a rómaiakig vezethető vissza, melynek központja Pécs (Sophianae) volt. A honfoglaló magyarok vándorlásaik során már találkoztak szőlővel, ezért az ezen a vidéken letelepedők megbecsülték, és gondozták az itteni szőlőültetvényeket. A Pécsváradon alapított apátság alapítólevele már 1015-ben említést tesz az itteni szőlőművelésről. Az Árpád-házi királyok korában itt élők fő foglalkozása a kereskedelem és a földművelés volt, és ekkor indult igazán nagy fejlődésnek a szőlőművelés.
A XIX. században a borkereskedelemből befolyó összegek alapozzák meg Pécs városának iparát, majd a filoxéra járvány itt is felüti a fejét, és az ültetvények 80%-át megsemmisíti. A járvány után betelepített és a jelenlegi szőlőterületek nagy része közel 50 éven keresztül a Pécs-Villányi borvidékhez tartoztak, majd az 1940-ben létrejött Mecseki Borvidékhez tartozott, utána 1977-ben újabb területeket vontak bele a borvidékbe, és a neve is megváltozott Mecsekaljai borvidékre. 2009-ben a név újra változott, ezúttal Pécsi borvidékre.
A borvidék szőlőfajtái
- Olaszrizling
- Furmint
- Chardonnay
- Cirfandli
- Rizlingszilváni
- Hárslevelű
- Ottonel Muskotály
- Királyleányka
- Tramini
- Rajnai Rizling
- Zengő
- Zenit
- Zöld Veltelini
Forrás: vinopedia.hu